A hely, azaz Pécs szelleme

Bőven zajlanak már a Lokart előkészületei, hiszen két hónap sincs hátra és újra turbó üzemmódba kapcsol Pécs vizuális művészeti élete. Fekete Valit a Pécsi galériák igazgatóját és a Lokart alapítóját, művészeti vezetőjét faggattuk az eseményről. 

Mikor és milyen elgondolás mentén jött létre a fesztivál először?

Két évvel ezelőtt, közvetlenül a második, fél évig tartó Covid hullám után. Mindenképpen szerettünk volna egy képzőművészeti fesztivált rendezni, amely ráirányítja a figyelmet a vizuális művészetek és Pécs mondhatni történelmi kapcsolatára. 

Akkor csak helyi művészeket hívtunk. A tematika pedig a Mozgás volt – egy 1970-ben egy nap után betiltott absztrakt kiállítás emlékére, amely a Mozgás 70 címet viselte – a Pécsi Balett megalakulásának 10. évfordulóján. A kiállítások mellett meghívtuk a szakma képviselőit, beszélgetéseket szerveztünk a szaksajtóról, a műgyűjtésről, a kortárs kiállítóterek és múzeumok helyzetéről. 

Már akkor tudtuk, hogy 2 év múlva folytatni szeretnénk – egy kicsit másképp.

Mennyiben lesz más az idei?

Az egyik különbség, hogy egyszerre kerül megrendezésre a Sétatér Fesztivállal, amellyel fuzionálva Dóm téri koncertekkel színesíthetjük a programkínálatot.

A másik, hogy az idei meghívásos kurátori kiállítás lesz.

A tematika az Illúzió, amely meglehetősen széles és sokrétű téma, amelyről úgy éreztük minden tekintetben jól kifejezi korunkat.

Továbbá a helyszínek és a meghívottak köre kitágult: a saját kiállítótereink mellett a Széchenyi téren és a Király utcában alternatív helyszíneken is készülnek installációk. A belvárost összekötjük a Zsolnay Negyeddel. A Negyedben kültéri installációk is láthatók majd többek között egy lyoni urban artistól és a PTE szobrász hallgatótól is.

A kiállítók pécsi és főleg budapesti művészek, művészeti egyetemisták, de három külföldi városból is érkeznek kiállítók: Aix-en-Provence, Lyon, és Eszék – két partner és egy testvérvárosunkból, amelyek mindegyikében rendeznek képzőművészeti biennálét.

Miért lokart, ha tulajdonképpen már globart is lehetne, hiszen országos és nemzetközi?

A nemzetközisége csak a vágyott cél, egyelőre beértük három díszvendéggel olyan Pécshez kötődő városokból, akikkel épp a kapcsolatfelvétel kerek évfordulóját ünnepeljük.

A lokart tulajdonképpen a hely, azaz Pécs szellemét jelenti, egyfajta genius locit, amely a művészeti gondolkodás és kreatív alkotó erő jelenléte a városban. Kevés város van, amely ennyire fókuszba helyezné a művészeti, sőt képző- illetve vizuális művészeti életét. A városon kívüli meghívottak pedig kontextualizálják és helyzetbe hozzák ezeket az energiákat.

Mi lesz a legnagyobb truváj az idei rendezvényben?

A kiállítók közül nem emelnék ki senkit, mert sok remek művész állít ki. De a fesztiválprogramból mindenképp külön figyelmet érdemel Salamon Eszter nemzetközi hírű performanszművész fellépése a fesztivál nyitónapján, június 21.-én a Cella Septichorában. Salamon megszokott jelenség a párizsi Centre Pompidou-ban, az Avignon Fesztiválon, a The Kitchenben New Yorkban, a The Place-en Londonban, a Berlini Documentary Forumon (DE), vagy a bécsi Tanzquartierben, illetve fellép olykor a budapesti Trafóban is – hogy csak néhány helyszínt említsek. Pécsen eddig még nem mutatott be egyetlen performanszot sem, darabja a M/OTHER pedig itthon még sosem volt látható.